Igen.

Amennyiben igen, melyek azok? Ezek kizárólag közjegyzői okiratok, vagy más hatóságok okiratai is?

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.

Ennek megfelelően, a magyar közjegyzők okiratain kívül a bíróságok okiratai (határozatai), a végrehajtók, közigazgatási szervek (pl. önkormányzatok), stb. okiratai is közokiratnak minősülnek.

Igen: a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a (a közokirat fogalma és bizonyító ereje) és 324. §-a (a közokiratról készült másolat bizonyító ereje).

Igen, minden okirat, mely a 323. § hatálya alá tartozik, ugyanezen paragrafus szerint minősített bizonyító erővel rendelkezik.

• A közokirat készítésének időpontjára
• A közokirat készítésének helyére
• A közokiratban szereplő felek aláírására
• A felek közokiratban szereplő nyilatkozataira
• A kiállító hatóság által a hatáskörén belül hozott határozatra
• A hatóság által tett, a közokiratban szereplő intézkedésekre
• A felek megjelenésére, személyére és megállapodására
• Egyéb: a közokirat által tanúsított adatok és tények valódiságára, a felek nyilatkozatainak idejére és módjára

Melyik hatóság előtt? Bíróság.

Mely eljárás szerint (alkalmazandó szabályok)? A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a szerint

Mi ennek a határideje? Az okirat valódiságát megállapító bírósági ítélet jogerőssé válásáig.

A közjegyző.

Magyarországon annak meghatározására, hogy ki, milyen jogcím (pl. törvényes vagy végrendelet alapján történő öröklés) szerint és milyen mértékben örökli az örökhagyó vagyonát, a jogalkotó egy formális jogi eljárást – a hagyatéki eljárást – vezetett be. A hatáskörrel rendelkező hatóság a közjegyző.

A magyar hagyatéki eljárásban a közjegyző okiratai a 3. cikkely (1) bekezdésének (g) pontja alapján határozatoknak minősülnek. Az úgynevezett hagyatékátadó végzés ennek egy példája. Mindazonáltal ezen közjegyzői határozatok nem sorolandók a 650/2012 Rendelet 3. cikkelye (1) bekezdésének i) pontja szerinti “közokirat” kategóriájába. Ebből következően a magyar közjegyzők által hozott határozatok joghatásaikat más tagállamokban nem a Rendelet V. Fejezete, hanem a határozatok elismeréséről szóló IV. Fejezete alapján fejtik ki.

Összefoglalva: a magyar jogban az örökösi jogállás (vagy az örökléssel összefüggő egyéb jogállás, így pl. a hagyományos vagy a végrendeleti végrehajtó jogállása) igazolására nem a “közokirat” 3. cikkely (1) bekezdésének i) pontja szerinti jogintézménye, hanem a közjegyző hagyatéki eljárásban (a Rendelet 3. cikkelyéne (1) bekezdésének g) pontja alapján) hozott határozata szolgál.

A magyar közjegyzők különféle öröklési jogviszonyokra vonatkozó közokiratok kiállítására jogosultak. Ezek többek között a következők:

1. 1. Közokiratba foglalt végintézkedések, például:
      • Közvégrendelet, melyet jogszabály (pl. vak személyek) vagy az örökhagyó szabad akarata alapján közjegyző készít. (A közvégrendelet visszavonása: a visszavonásra a készítés szabályai vonatkoznak. Amennyiben az örökhagyó szeretné visszavonni a közvégrendeletét, azt közjegyző előtt kell megtennie. Amennyiben egy korábbi végrendeletet az örökhagyó új közvégrendelettel helyettesít, a helyettesítés ténye feltüntetésre kerül az új közvégrendeletben. Az új végrendelet közokirat.)
      • Az öröklési szerződés amennyiben: a felek a Polgári törvénykönyv alapján közokirati formában kötelesek azt megkötni, vagy mert a felek úgy döntöttek, hogy az öröklési szerződést közokirati formában kötik meg.
      • Halál esetére szóló ajándékozás, abban az esetben, ha azt közjegyzői okiratba foglalják.
   2. Lemondás az örökségről (amely az örökhagyó és potenciális örökösei között létrejött szerződés) abban az esetben, ha azt közjegyzői okiratba foglalják.
   3. Az örökléssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatok, abban az esetben, ha azokat közjegyzői okiratba foglalják, például:
      • az örökség visszautasítása (minden esetben az örökhagyó halálát követően);
      • rendelkezés a várt örökségről (az örökhagyó leszármazói az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában).

• Házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (csak ha közjegyző készíti, a magyar közjegyzők nem rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel ezen a területen, az ügyvédek szintén készíthetnek ilyen típusú szerződéseket, melyek azonban minden esetben magánokiratnak minősülnek).
• A közjegyző határozata a bejegyzett (mindig azonos nemű személyek közötti) élettársi kapcsolat közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.
• Házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat
• A házasság felbontásáról (közös megegyezéssel vagy anélkül) szóló bírósági határozat, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről szóló bírósági határozat (amennyiben nincsen megegyezés az élettársak között).